A Hungarostudy elnevezésű vizsgálatok 1988 óta hét illetve háromévente (1995, 2002, 2005/2006, 2013) adnak számot a magyar népesség egészségi állapotának alakulásáról, lehetővé téve a népegészségügyi szempontból legjelentősebb egészségproblémák és legfőbb befolyásoló tényezőik rendszeres monitorozását. A reprezentatív lakossági vizsgálatok hozzájárulnak az egészségpolitikával kapcsolatos stratégiai döntések előkészítéséhéhez, valamint a prevenciós programok tervezéséhez és értékeléséhez is. A Hungarostudy-vizsgálatok megbízható adatokat szolgáltatnak az egészségügyi ellátórendszer, az egészségügyben dolgozó szakemberek és a lakosság számára az egészségproblémák előfordulási gyakoriságáról, valamint a kialakulásukat, lefolyásukat és kimenetelüket befolyásoló legfontosabb bio-pszicho-szociális háttértényezőkről. Az egészségfelmérések nagy jelentőséggel bírnak az egészségi állapottal és az egészség- és betegviselkedéssel kapcsolatos olyan információk megszerzésében, amelyeket nem lehet a különböző hivatalos nyilvántartásokból összegyűjteni, vagy amelyek az egészségügyi ellátáson kívüli területeket érintenek, illetve amelyek közvetlenül csak a lakosság személyes kikérdezése útján szerezhetők be. Ilyenek például az egészségi állapotról, az egészséggel kapcsolatos életminőségről szerzett szubjektív beszámolók (önbecslések), vagy az egészségügyi ellátásról alkotott vélemények.
A felmérések többsége az ismételt keresztmetszeti kutatási elrendezések hagyományát követi, de a 2005/2006-ban felvételre került Hungarostudy Egészség Panel (HEP) esetében egy prospektív longitudinális vizsgálati elrendezés valósult meg, amely lehetőséget nyújt a betegségek prognózisának vizsgálatára, valamint az egészségi állapot és a társadalmi, gazdasági és pszichoszociális háttértényezők közötti ok-okozati összefüggések feltárására.
Legújabb kutatásunk a 2013-as országos reprezentatív felmérés adataira támaszkodik. A kutatás nóvuma, hogy kiegészül a fiatal korosztályok családi viszonyainak, családdal, gyerekvállalással kapcsolatos attitűdjeinek, stratégiáinak feltérképezésével.
Az egészségi állapot általános jellemzőink kívül kitérünk olyan speciális jellemzők vizsgálatára is, mint pl. az evészavarok, az alvás és álom populációs jellegzetességei, a felnőttkori kötődés, a családon belüli erőszak, a stressz különböző típusai (pl. munkahelyi, házastársi, férfi és női szerep-stressz), a relatív depriváció összefüggése az életminőséggel, valamint a lakosság depresszióval kapcsolatos attitűdjei, előítéletei.
Foglalkozunk a fiatalok párkapcsolati preferenciáival, a házassággal kapcsolatos attitűdjeivel. Vizsgáljuk, hogy milyen külső és belső tényezők befolyásolják a fiatalok házasodási hajlandóságát, családtervezési, gyermekvállalási stratégiájukat, és elemezzük, hogy milyen család-modellekben gondolkodnak a fiatalok?